Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Koronavírus: mit tegyünk, ha nekünk kell ápolni a hozzátartozónkat vagy saját magunkat otthon?

Koronavírus: mit tegyünk, ha nekünk kell ápolni a hozzátartozónkat vagy saját magunkat otthon?

Milyen hatóanyagú gyógyszer legyen nálunk otthon? Mit tegyünk, ha nekünk kell ápolni a koronavírussal fertőzött hozzátartozónkat, és hogyan mérjük meg a légzésszámot? A válaszokat egy magyar orvos adja meg.

Az Egy orvos naplója nevű blogot dr. Erdélyi Kamilla, háziorvos írja, akinek a tanácsai most, a koronavírus-járvány idején különösen jól jöhetnek mindannyiunk számára. Elmondja, mit tegyünk, ha megfertőződtünk, de enyhébbek a tüneteink, és saját magunkat kell ápolnunk, vagy egy családtagunkat az otthonunkban, karanténban.

Fel kell készülnünk arra, hogy az enyhébb tünetekkel rendelkezők otthon vészelik át a koronavírust.


Ahogyan nő az igazolt koronavírussal fertőzöttek száma, úgy fog változni az enyhe tünetekkel megbetegedettekhez való orvosi hozzáállás is. Az adatok szerint nagyjából a fertőzöttek 80%-a viszonylag enyhe tünetekkel vészeli át a betegséget. Természetes, hogy ezekben az esetekben nem szükséges a kórházi ápolás: tartalékolni kell az erőforrásokat, szakembereket és eszközöket a súlyos állapotú betegeknek.

Számíthatunk tehát arra, hogy mi magunk, vagy közeli családtagunk otthon fogja átvészelni a fertőzést, és esetleg rászorul a mi segítségünkre, ápolásunkra.

A koronavírus fertőzés elsősorban lázzal, száraz köhögéssel és légszomj érzésével jár. A magas láz igen rossz közérzetet, fejfájást, szapora szívdobogást, és esetenként szapora légvételt okoz.

A koronavírus-fertőzés oki terápiájára alkalmas szer (vírusok szaporodását gátló gyógyszer) jelenleg nem elérhető, illetve a kezelésre alkalmasnak ígérkező gyógyszerek használata kórházi körülmények között, súlyos állapotú betegeknél megfontolandó. Antibiotikumok használata teljesen hatástalan, értelmetlen.

Enyhe tünetekkel járó esetekben tehát a támogató (szupportív) terápiára kell koncentráljunk. Ez azt jelenti, hogy enyhítjük azokat a tüneteket, amelyeket a vírusfertőzés következtében létrejött gyulladásos reakció okoz: láz, fájdalom, légszomj,
 

  • Legyen otthon lázmérő! Naponta kétszer mérjük meg a lázunkat, ez támpontot ad a saját állapotunk felmérésében, a tüneteink értékelésében, és fertőzés lefolyásának megítélésében.
  • Legyen otthon láz- és fájdalomcsillapító, elsősorban paracetamol hatóanyag tartalmú gyógyszer!
  • A francia egészségügyi miniszter számolt be arról, hogy tapasztalataik szerint az ibuprofen és aspirin hatóanyag tartalmú gyógyszerek súlyosbíthatják a koronavírussal fertőzöttek állapotát. Ez egy tapasztalati beszámoló, jelenleg klinikai vizsgálatok nem igazolták, nem ismertek az adatok sem, ami alapján az állítást megfogalmazták. Így a valódi jelentőségét sem ismerjük, mindenesetre preferáljuk koronavírus fertőzés esetén a paracetamol tartalmú készítményeket!
  • Szigorú elkülönítés!
  • Természetesen szigorúan otthon kell maradni, a családtagoktól is lehetőség szerint elszeparálódni.
  • Szellőztessünk sokat!
  • Hideg, párás, friss levegő sokat enyhíthet a légszomj tünetein, és a levegő vírus-koncentrációját is csökkenti.
  • Fontos a bő folyadékfogyasztás, ágynyugalom, kiegyensúlyozott étrend.


Mindezek mellett egy új készséget is el kell sajátítanunk: fel kell tudnunk mérni a saját vagy hozzátartozónk állapotának súlyosságát!
Olvassuk sok helyen, hogy elsősorban az idősebbek, vagy krónikus betegségben szenvedők veszélyeztetettek a súlyos szövődményekre. Ne ringassuk magunkat ennek alapján hamis magabiztosságba! Bárkinél alakulhat ki szövődmény, bárki szorulhat átmenetileg lélegeztető-gépre, függetlenül az életkorától és az egészségi állapotától.

Életbevágó tehát, hogy észre tudjuk venni azt a pontot, amikor kórházi felvételt kell kérni.

Sajnos a háziorvos nem vállalhatja fel az otthon koronavírus fertőzéssel ápoltak állapotának személyes ellenőrzését. Igen veszélyes lenne ez a praxis többi betegére nézve, nagyon megnövelné annak a kockázatát, hogy maga az orvos váljon a vírus terjesztőjévé. Elsősorban telefonos konzultációban, távsegítségben kell gondolkodnunk tehát.

Mire figyeljünk konkrétan az ápolás során?
A fertőzés súlyosságának megállapításában legfontosabb tünet a légszomj.
 

  • Figyeljük meg, hogy a légszomj nyugalomban is jelentkezik-e, vagy csak fizikai megterhelésnél!
  • Csillapítsuk a lázat! A láz önmagában szaporább légvételt, magasabb pulzust okoz. Lázcsillapítással sokat javíthatunk a beteg állapotán.
  • Mérjük meg a légzésszámot! Fél percen keresztül számoljuk a légvételeket, majd szorozzuk meg kettővel. 12-20 között normális.
  • Mérjük meg a pulzusszámot, a légzésszámhoz hasonlóan! Magas pulzusszám is az állapot súlyosbodására utal. 90 feletti pulzusszám esetén mérjünk lázat, és szükség esetén csillapítsuk.
  • Figyeljük meg a légzések mélységét. Felületes, kapkodó légzés a súlyosbodás jele!
  • Figyeljünk a megfelelő folyadékfogyasztásra. Ezt úgy tudjuk felmérni, hogy feljegyezzük a vizelet gyakoriságát, és nagyjából követjük a mennyiségét. Ha 24 órán keresztül a betegnek nincs vizelete, hívjunk orvost!
FIGYELEM! A fenti légzés- és pulzusszám ajánlások felnőttekre vonatkoznak. Gyermekeknél jóval szaporább légzés és pulzus is teljesen normális! Például 1-5 év közötti gyermek átlagos normális értékei: légzésszám esetén 25/perc, pulzusszám esetén 100/perc.

Kétség esetén kérjünk segítséget telefonon a gyermekorvostól!

Ezek alapján naponta többször is végezzük el az állapotfelmérést, így nyomon követhetjük a betegség alakulását. Ha eltérést tapasztalunk, telefonon konzultáljunk háziorvosunkkal. Ilyenkor további tisztázó kérdésekkel pontosítjuk a beteg állapotát, tudunk tanácsokat adni az ápolásban, és szükség esetén értesítjük a mentőszolgálatot.

Forrás: Egy orvos naplója