Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Felnőttkorban is kiderülhet az ADHD

Felnőttkorban is kiderülhet az ADHD

Ha ADHD-ról, vagyis figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarról hallunk, többnyire gyerekek jutnak az eszünkbe. Pedig a felnőttek közt is sok az érintett – csak épp a legtöbben nem tudják magukról.

Túlvállalod magad. Folyton elkésel. Nem figyelsz a részletekre, egyszerű hibákat vétesz újra és újra. Képtelen vagy hosszabban nyugodtan ülni és figyelni. Néha azt sem tudod megjegyezni, amit öt perce mondtak neked.

Nehezen veszed rá magad a munkára, sokszor félbehagyod a feladataidat. Már megint nincs meg a szemüveged, a kulcsod, nem tudod, hol hagytad a mobilodat. Belevágsz mások mondataiba, vagy épp helyettük akarod befejezni azokat. Nem bírod a sorban állást.

Illenek rád ezek a jellemzők? Lehet, hogy ez már nem csak túlterheltség?

Több mint figyelmetlenség

Sokan tapasztalnak magukon efféle jeleket, és valóban: a lakosság két és fél százalékánál ez több mint egyszerű figyelmetlenség. Náluk figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarról (ADHD) van szó. Nem csak gyerekek lehetnek érintettek, hiszen sokan anélkül nőttek fel, hogy valaha is diagnosztizálták volna náluk ezt a neurológiai-pszichés zavart.

És bár van abban igazság, hogy a dolog kinőhető, az esetek mintegy felében legalább a tünetek egy része megmarad. Nem csoda, hogy sokaknál rejtve marad a dolog, hiszen sokszor a modern tudományos eredmények birtokában is félreértik, a mai gyerekeknél is félrekezelik, sőt, van, hogy egyszerűen jellemhibának tartják mindezt.

Álmodozás, lustaság, rendbontás…? Korántsem. Miről van szó pontosan?  Az ADHD, vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar fogalmát a nyolcvanas évek óta ismerjük  bár már a 18. században is írtak arról, hogy valaki nem tud fókuszálni, hosszabban egyvalamire koncentrálni.

Azért alakul ki, mert az agy bizonyos területei rendellenesen, de legalábbis másként működnek, mint az úgynevezett neurotipikus, vagyis ebből a szempontból átlagos embereké.

Már az agy szerkezete is eltér, amit MRI-vel is igazoltak. A jelenség nyolcvan százalékban genetikailag meghatározott, vagyis erősen öröklődő.

A tévhitekkel ellentétben nem csupán a tanulási képességeket befolyásolja, hanem az élet minden területére kihat (és persze megnehezíti azt), a munkától kezdve a pénzügyeken át a párkapcsolatig és gyereknevelésig.

Mégse gondoljuk azt, hogy egy ilyesmivel küzdő személy szükségszerűen hátrányba kerül, és kevésbé lesz sikeres. Jim Carrey, Adam Levine, Michael Phelps: csak néhány név az ADHD-val élő ismert emberek közül.

„A tünetek önmagukban nem jelentenek betegséget, hiszen a diagnózis során egyéb kritériumokat is figyelembe kell venni” – ismerteti Dr. Pulay Attila, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika szakorvosa a Semmelweis Egyetem összefoglaló cikkében. „Az egyik ilyen például, hogy a tünetek legalább hat hónapon át fennálljanak, és az élet több területén is nehézséget okozzanak, a munkahely mellett az otthoni környezetben és a társas kapcsolatokban is.

Stresszhelyzetben sokan tapasztalhatják magukon a fentebb felsorolt tüneteket, ám míg egy egészséges ember csak sokkal nagyobb nyomás alatt észlel hasonlókat, addig az ADHD-val küzdőknél már komoly nehézségeket jelent egy átlagos mértékű stresszes helyzet is, például munkakezdés egy új munkahelyen” – magyarázza a szakértő.

Nem a kávéval van a probléma

„Eleinte meg sem fordult a fejemben, hogy ADHD-s lennék – meséli a harminchat éves Dávid. „Azt hittem, csak túlpörgettem magam, esetleg túl sok kávét iszom. Egy idő után azonban már feltűnő lett a szórakozottság, fegyelmezetlenség, az állandó szorongás. Képtelen voltam például arra, hogy elmélyülten tanuljak, és sokat idegeskedtem. Valahogy sosem volt jó az, ami van; mindig máshol akartam lenni.”

A férfit egyébként épp azért nem diagnosztizálták gyerekként, mert jó képességű volt, ezért a tanulmányi eredményén sosem látszott meg, hogy valójában mennyi problémával küzd. Csak később tűnt fel neki, hogy bizony eltér az átlagemberektől.

Ahhoz, hogy megbizonyosodjunk róla, érintettek vagyunk-e vagy sem, először is pszichiátriai vizsgálat szükséges, amit szomatikus orvosi vizsgálat egészít ki. Következhet egy kérdőíves felmérés és klinikai pszichológiai tesztfelvételek (ezek segítenek a figyelemzavar, hiperaktivitás tüneteit elkülöníteni a hasonló jeleket produkáló állapotoktól, és ez mutathatja meg azt is, hogy mennyire súlyos a helyzet).

Van megoldás

Az orvosok első körben általában életmódváltást javasolnak, illetve abban adnak támogatást, hogy milyen fogásokkal működhet jobban a páciens a mindennapokban. A legtöbb esetben ezen túl gyógyszeres kezelésre is sor kerül, amivel igazán jó eredmények érhetők el. Ám tartós hatásra leginkább a kognitív, sokszor csoportos viselkedésterápia képes, ahol sorstársak is segítik egymás fejlődését.

A felnőttkori ADHD diagnosztizálása és kezelése nemcsak az érintett, de a környezete életét is jobbá teheti. Hiszen akiknél a zavar kezeletlen marad, azoknál gyakrabban fordul elő agresszív viselkedés, szerhasználat, balesetek, de már az is elég, ha az illető munkahelyi teljesítménye elmarad attól, amire képes lenne.

 

cikk forrása

palyazat