Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

AMIT A HEGKEZELÉSRŐL TUDNI ÉRDEMES

2018. 08. 12. 11:33:00
AMIT A HEGKEZELÉSRŐL TUDNI ÉRDEMES

Sokaknak van valamelyik részén egy forradás, régi sebhely, ami nem múlt el, és amit takargatnunk kell, mert látványa nem kellemes. Bár nem a külső a lényeg, azért sokakat nyugtatna meg, ha sebhelyük eltüntethető lenne, vagy legalább kevésbé feltűnővé válna valamilyen módon.

Néhány tanácsot és ötletet gyűjtöttünk itt össze, hogy hogyan előzhető meg a forradások kialakulása, és hogyan kezelhetők a már meglévőek.

Amikor a bőr valamilyen trauma, baleset, betegség, műtét következtében sérül, a természetes gyógyulási folyamat részeként hegszövet képződik a sérülés helyén. A hegszövet speciális kötőszöveti sejtekből, az ún. fibroblasztokból áll, amelyek másodpéldányt készítenek magukról, amikor a bőr megsérül, hogy erősebbé, vastagabbá és ellenállóbbá tegyék a sérült területet. Ezért van az, hogy a hegesedett terület kidudorodik a környező egészséges bőrfelszínből. A hegesedés formája, mértéke és esztétikai végeredménye függ a kortól és attól, hogy a test mely területén történt a sérülés. A fiatalabb bőr gyorsabban és könnyebben visszanyeri formáját, míg az idősödő bőr hajlamosabb a hegesedésre. A leglátványosabb hegesedés a vállakon, a mellkason történik, vagy azokon a területeken, ahol a mozgás történik, pl. az ízületek környékén.

A bőr a test legnagyobb szerve, három rétegből áll: a felszíni réteg az epidermisz, alatta a dermisz és a subcutis. A felszíni bőrsérülések, karcolások nyom nélkül begyógyulnak, de minden sérülés, ami az epidermisznél mélyebbre hatol, valószínűleg nyomot fog hagyni.

A hegképződés folyamata

Gyulladásos szakasz: 1- 4. nap. Ekkor tisztul a seb. Miután a vérlemezkék a környező kollagénnel elzárták a megnyílt ereket, a heget kitölti a véralvadék, és megkezdődik a fehérvérsejtek odavándorlása. Ezzel együtt duzzanat, enyhe fájdalom és melegérzet jár együtt – ez a gyulladás –, ami a vérlemezkékből felszabaduló kémiai anyagok miatt történik.

Sarjadási szakasz: 4-10. nap. Ekkor kezdenek el képződni az új szövetek, amelyek a keletkezett szövethiányt pótolják. Pótlódik a hám és az irha anyaga is, beereződik. Ez még egy éretlen szerkezetű szöveti állomány: a sebet csak korlátozottan tartja össze, nem tudja ellátni még a bőr teljes védelmi feladatát. Ekkor kezdenek termelődni a sejten kívüli mátrix alkotói is: a kollagén, a bőrfiatalításban is használatos hialuronsav és a fibronektin.

Differenciálódási szakasz: a 10. napon kezdődik, és akár egy évnél is tovább tart. Az új erek képződése lassan befejeződik, egy részük fel is szívódik. A pirosság elhalványul, a heg összehúzódik, mérete csökken. A sérülés helyén új, ép szövetrendszer jön létre, az adott bőrterületen új kollagén képződik. A kezdeti III-as típusú kollagén mechanikailag ellenállóbb, I-es típusúvá alakul át. Ez alatt az időszak alatt a sejten kívüli állomány folyamatosan változik, ezzel együtt a heg képe is. Ideális esetben a végeredmény egy vonalszerű, puha tapintatú, bőr szintjében lévő, halvány heg.

A plasztikai sebészetben például már a metszések megtervezésekor különös figyelmet szentelünk annak, hogy a hegek minél esztétikusabbak legyenek. Amikor azonban más okból sérül a bőr, esetleg a folyamat során komplikáció lép fel, fennállhat a hegképződési zavar kockázata.

A hegképződés zavarai

A fent leírt folyamatokat számtalan tényező befolyásolhatja. A seb keletkezésének a körülményei, az esetleges fertőződés, az elhelyezkedés, a bőrtípus, a genetikai adottságok, az életkor, a táplálkozás, a dohányzás, a rossz vérkeringés, az immunrendszer állapota, a fennálló alapbetegségek (például cukorbetegség, véralvadási zavarok vagy kötőszöveti betegségek), illetve gyógyszerek is hatással lehetnek a hegképződésre.

  • Keloidos heg

Az irha rostos szövetállományát alkotó, kollagént kiválasztó fibroblaszt sejtek túlszaporodásának eredménye. Gyakorlatilag egy hegdaganat. Ez a heg a bőr síkjából kiemelkedő, az eredeti sérülésnél jóval kiterjedtebb, lilás-vöröses színű, viszkető növedék. Gyakoribb a pubertáskorúak, fiatal felnőttek, illetve pigmentáltabb bőrszínű egyének esetében, illetve a dekoltázs területén ejtett sebeknél.

  • Hipertrófiás heg

Ebben az esetben a heg a bőr síkjából elődomborodik, megvastagodik, esetleg köteges tapintatú – de az eredeti vágás, sérülés területét nem haladja meg. Két éven belül még visszahúzódhat. Gyakrabban alakul ki a feszülésnek kitett hegből.

  • Atrófiás heg

Ekkor a sérülés helyén elégtelen a kollagéntermelődés, ennek következtében a heg kissé széthúzódik, besüpped, és mechanikailag sem lesz olyan rugalmas, mint a normál hegszövet.Hegek kezelése

Egyetlen heg sem tüntethető el végleg, de a bőrgyógyász vagy plasztikai sebész tanácsokat adhat a látványuk enyhítésére vonatkozó módszerekről.

Megelőzni jobb, mint kezelni

Ha megvágtuk magunkat kényes helyen, pl. arcon vagy olyan sérülést szenvedtünk, ami mély sebet eredményezett, azonnal konzultáljunk egy bőrgyógyásszal. Ne tegyük ki a napsugárzásnak a frissen szerzett sebet, mert gátolja a természetes gyógyulási folyamatokat. Az általános hiedelemmel ellentétben, miszerint a be nem kötözött sebek hamarabb gyógyulnak, mert levegő éri őket, a sebek szabadon hagyása nem mindig a legjobb választás. A levegő szárító hatása még több szövetet segít hozzá az elhaláshoz. Kevesebb lesz a kár, ha bekötve hagyjuk a sebet, amíg a kis gyulladás elmúlik.

Ne használjunk krémeket, olajokat, és szedjünk C-vitamint, mert az gyorsítja a sebgyógyulást! Ne kaparjuk le a már megszáradt sebet, és ha a sérülés az arcon van, ne takarjuk be alapozóval, amíg nem gyógyult meg teljesen!

Ne kapargassuk és nyomogassuk a pattanásokat, mert forradás lehet a végeredmény! Ha nem szükséges, akkor ne vessük alá magunkat kozmetikai divatműtéteknek, lézeres mélyhámlasztásnak, kémiai hámlasztásnak, stb., mert fennáll a hegesedés veszélye..