Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

A cukorbetegség elôszobája

A cukorbetegség elôszobája

A metabolikus szindróma – vagy másképpen inzulinrezisztencia – olyan tünetcsoport illetve állapot, amely egymástól látszólag független betegség egymásra gyakorolt hatásaként jön létre. Egy gyorsan dôlni kezdô „egészségügyi dominó - sor”, melynek a végén a beteget a 2-es típusú cukorbetegség várja. A szindróma tényezôi egymásra hajlamosítanak, s a kockázati tényezôk a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt alakulnak ki. 

Mikor kezdjünk gyanakodni?
Abban az esetben, ha az alábbi négy kockázati tényezô közül legalább három illik ránk.
1. Úgynevezett „alma típusú” elhízás, tehát a has és derék körüli zsírszövet felszaporodása. A hasi zsírszövetek anyagcseréjének különbözôsége más bôr alatti zsírszövetekétôl több olyan folyamatot is beindít, amelyek újabb rizikófaktorokat hoznak létre.
2. Kóros vérzsírösszetétel (alacsony HDL-koleszterin-, emelkedett triglicerid- és LDL-koleszterin-szint). A koleszterin 5,2 mmol/l érték felett megnöveli az érelmeszesedés kialakulásának esélyét. Az elôbb említett elhízás tovább csökkenti a „jó” és növeli a „rossz”
koleszterin szintjét. Egy bizonyos ponton túl a fogyás és a diéta sem segít, ekkor a koleszterin belsô termelé - sét csökkentô gyógyszeres kezelés lehet a célravezetô – nemcsak élelmiszerekkel juttathatunk ugyanis koleszterint a szervezetünkbe, azt a máj is termeli.
3. Magas éhgyomri vércukorszint. A szervezet energiaellátását biztosító glükóz normál esetben gyorsan felszívódik a vérbôl, s a szervezet energiaraktárába
kerül. A cukoranyagcsere zavaráról akkor lehet be szélni, ha az éhomi vércukorszint átlépi a 6 mmol/l értéket, az étkezést követôen 11 mmol/l-ig szökik fel, s két óra múlva nem esik a kiinduló értékig. Az elhízás természetesen itt is kulcsmozzanat. A köznyelv 
ugyan cukorbetegségnek hívja, de tudnunk kell, hogy a felnôttkori változat esetében az anyagcsere zavarban érintettek a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok is. A folyamat során csökken a sejtek inzulinnal szembeni érzékenysége, így relatív inzulinhiány
alakul ki.
4. Magas vérnyomás. Szívinfarktus, agyvérzés, szívés érrendszeri betegségek általában, vesebetegségek, trombózisok – ezek a szövôdmények közvetve visszahatnak az elôbbiekben vázolt érzékeny rendszer re, ezért kerülendô a 140/90 Hgmm feletti vérnyomásérték. Az ideális érték egyébként 110/70 körül található, s a 160/95-ös értéken felül gyógyszeres kezelés javasolt.


Mi a megoldás?
A túlsúly ledolgozásával tehetünk a legtöbbet a szindróma kialakulása ellen. Ennek egyik módszere a táplálkozás tudatossá és rendszeressé tétele, amellyel kapcsolatban érdemes dietetikus véleményét kikérni, de az biztos, hogy a zsírok és a szénhidrátok visszafogására fog minket buzdítani, és diétás étrendet javasol (a só, a telített zsírok és a cukorfogyasztás csökkentését javasolja, valamint átállást a rostban gazdag táplálkozásra). A testsúly 5-10%-os csökkenése esetén már komoly esélyünk van rá, hogy az inzulinháztartás rendbe jön, egyúttal sokat tettünk a többi rizikófaktor ellen is. A fogyást könnyebb elérni, ha a diétát mozgással kapcsoljuk össze. Ha mindezzel boldogulunk, akkor a nehezén már túl vagyunk, ami a gyógyuláshoz elengedhetetlen életmódváltást illeti.

forrás: Gyöngy Patikák Magazin